a szívroham, mint bármely más halálos kefe, intenzív érzelmi hullámokat szabadíthat fel. Sok túlélő fél és ideges, annak ellenére, hogy hálásak, hogy életben vannak. Sajnos sokan depresszióba is csúsznak. Bár a sivár érzés teljesen természetes reakciónak tűnhet a szívproblémákra, a depressziót nem szabad félvállról venni. Kezelés nélkül az állapot felszívhatja a szívbeteg erejét, sőt felgyorsíthatja a halált. Azoknak, akik nemrégiben szívrohamot szenvedtek, tudniuk kell, hogy a depresszió leküzdése lehet a gyógyulás kulcsa.
mennyire gyakori a depresszió szívroham után?
nagyon gyakori. A szívrohamot közvetlenül követő napok és hetek sziklásak lehetnek. A súlyos depresszió a támadásból felépülő emberek körülbelül 20% – át sújtja, további 20% pedig enyhe depresszióban szenved. A depresszió idővel elhalványulhat, de a megkönnyebbülés gyakran átmenetinek bizonyul. Egy adott évben a szívroham három hosszú távú túlélője közül egy depresszióba esik.
mennyire veszélyes a depresszió?
a súlyos depresszió ugyanolyan biztosan zavarhatja a napi feladatokat, mint a súlyos szívbetegség, néha még nagyobb mértékben. A szívbetegek számára a depresszió akár halálos is lehet. A súlyos depresszióban szenvedő betegek három-négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg a szívrohamot követő hat hónapon belül, mint más betegek. Ők is nagyobb valószínűséggel szenvednek a jövőbeni szívrohamoktól, vagy visszatérnek a kórházba szívproblémák miatt.
miért olyan veszélyes a depresszió és a szívbetegség? A magyarázat egy része a test stresszre adott reakciójában rejlik. A depresszió kiválthatja az adrenalin és más “stressz” hormonok felszabadulását, amelyek növelhetik a pulzusszámot, növelhetik a vérnyomást, károsíthatják a szívizom belső bélését és megzavarhatják a szív ritmusát. A hormonok felgyorsíthatják a zsíros plakkok felhalmozódását az artériákban, megalapozva egy újabb szívrohamot.
alapszinten a depresszió egyszerűen felszívhatja az ember akaratát a szívbetegségek leküzdésére. Az Archives of Internal Medicine-ben közölt tanulmány megállapította, hogy a súlyosan depressziós szívbetegek kevésbé valószínűek, mint a nem depressziós betegek, hogy rendszeresen gyakoroljanak, feladják a dohányzást, alacsony zsírtartalmú étrendet fogyasztanak, vagy általában követik orvosuk tanácsát.
hogyan védhetem meg magam a depressziótól?
először is, vegye figyelembe, hogy a klinikai depresszió nem normális része a gyógyulásnak. Másodszor, ne feledje, hogy a kardiológusok és az alapellátásban részt vevő orvosok nem veszik észre, hogy betegeik depressziósak. Annak érdekében, hogy a legjobban megvédje magát vagy szeretteit a depresszió terhétől, magának kell figyelnie a jeleket. Az Országos mentálhigiénés Intézet szerint depresszióra kell gyanakodni, ha egy személynek legalább két hétig az alábbi tünetek közül öt vagy több van:
- gyakori szomorúság vagy üresség érzése
- az élvezetes tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
- furcsa étkezési vagy alvási szokások
- túlzott sírás
- öngyilkossági és halálos gondolatok
- fáradtság
- koncentrálási vagy emlékezési nehézség
- értéktelenség vagy tehetetlenség érzése
- ingerlékenység
- megmagyarázhatatlan fájdalmak, amelyek nem reagálnak a kezelésre
ha úgy gondolja, hogy Ön vagy egy szeretett személy depresszióban szenved, azonnal kérjen segítséget egy háziorvostól vagy egy mentális egészségügyi szakember. Ön is szeretné, hogy csatlakozzon egy támogató csoport a szívroham túlélők, mint például a javított szívek, amely támogatja az American Heart Association.
az antidepresszánsok biztonságosak a szívbetegek számára?
még mindig sok a bizonytalanság az antidepresszánsok biztonságos használatával kapcsolatban koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél. A triciklikus antidepresszánsok, mint például az Elavil (amitriptilin), szabálytalan, lassú vagy gyors szívverést és más szívvezetési zavarokat okoznak, valamint hirtelen vérnyomásesést és szédülést az emelkedéskor; ezeket a problémákat különösen nehéz kezelni szívbetegségben szenvedő betegeknél. A gyógyszerek azon képességét, hogy megkönnyítsék a szabálytalan szívveréseket, egykor úgy gondolták, hogy a kamrai gyakori korai összehúzódásokkal járó betegek javát szolgálják (amelyeket “szívverés kihagyásaként” tapasztalhatnak.”) Tanulmányok kimutatták azonban, hogy az I. osztályú antiarrhythmiás szerek növelik a halálozási arányt azoknál a betegeknél, akik korábban szívrohamot szenvedtek. Ez a megállapítás felveti azt az aggodalmat, hogy ugyanaz a hatás fordulhat elő a triciklikus antidepresszánsokkal.
a szerotoninszintet csökkentő gyógyszerek, például a Prozac (fluoxetin) ígéretes alternatívát jelentenek a triciklusos gyógyszerek számára a szívbetegséget kísérő depresszió kezelésében, bár a szakértők szerint további értékelésre van szükség. Kardiovaszkuláris betegségben nem szenvedő betegeknél ezek az antidepresszánsok ritkán okoznak problémákat a véráramlásban vagy a szívvezetésben, bár bradycardia (lassú szívverés) tüneteiről számoltak be. Stabil szívbetegségben szenvedő betegeknél, beleértve a korábbi szívrohamot és a bal kamra későbbi károsodását, a közelmúltban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k), mint például a Prozac, kevés mellékhatást okoztak. A szívverés klinikailag jelentéktelen lelassulását eredményezték, és nem károsították a bal kamra működését. Ezek a gyógyszerek azonban alkalmi vérzési problémákkal társultak.
az orvoslátogatáson kívül mi segíthet még a depresszióból való kilábalásban?
rendszeres testmozgással megteheti a részét a depresszió leküzdésében. A napi séták és egy jó edzésprogram az orvos felügyelete alatt javítja a hangulatot, növeli az energiát, és új erőt ad a betegség elleni küzdelemhez. Természetesen a testmozgás is erősíti a szívedet. És ha egyszerre küzd a depresszióval és a szívbetegséggel, akkor Önnek és a szívének minden erejére szüksége lesz.
Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet. A depresszió összetörheti a szívét.
Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet. A depresszió és a szívbetegség együttes előfordulása.
Ziegelstein RC et al. A depresszióban szenvedő betegek kevésbé követik az ajánlásokat a szívkockázat csökkentésére a miokardiális infarktus felépülése során. Archives of Internal Medicine; 160: 1818-1823
Januzzi JL et al. A szorongás és a depresszió hatása a koszorúér-betegségben szenvedő betegek kimenetelére. Belgyógyászati Levéltár. 160: 1913-1920
Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet. Áttörés, áttörés: a hangulati rendellenességek kutatásának stratégiai terve. http://www.nimh.nih.gov/about/strategic-planning-reports/breaking-ground-breaking-through–the-strategic-plan-for-mood-disorders-research.pdf